Le Pen Budapesten: a francia szélsőjobb vezére a Parlamentben, a Hősök terén és a Duna-parti holokauszt-emlékműnél is volt
Marine Le Pen hétfő óta van Budapesten, Orbán Viktorral is találkozni fog.
Marine Le Pen hétfő óta van Budapesten, Orbán Viktorral is találkozni fog.
A válasz szerint Magyarország helye az EU-n belül van, mert így döntöttek a magyarok.
Egy új szabály alapján akkor is Fidesz-közeli apparátus kezében lesz az ország több ezermilliárd forintot érő ásványkincsvagyonának a sorsa, amikor már akár híre-hamva sem lesz az Orbán-kormánynak.
A miniszterelnök az Országgyűlésben osztott ki mindenkit, aki csak megszólította.
„Véget ért a populista hype, nem ez lett az új norma, viszont maradni fog” – állítja a hvg360-nak Cas Mudde holland politikatudós, a modern kori populizmusdefiníció megalkotója, a szélsőjobbot és a politikai pártrendszereket vizsgáló szakember. Szerinte az Orbán Viktorhoz hasonlító politikusok folyamatosan veszítenek a népszerűségükből, azt viszont kétli, hogy épp a magyarországi ellenzék tudna győzni 2022-ben. Úgy véli, az Orbánt kihívó Márki-Zay Péter „ellenzék ellenzéke” narratívája logikus, de az előválasztás tévesen hitette el az emberekkel, hogy vidéken is van esély győzni vele. Mudde szerint a hatpárti összefogásnak elsősorban a magyar EU-tagságot kellene megmentenie, az Unióról viszont azt gondolja: belülről mehet tönkre, ha nem lép fel azonnal Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.
Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat.
Rég dolgozhattak ennyit a kormányzati propagandagépezet emberei, mint az idei október 23-a előtt. Minden ki volt találva: helyszínek, akciók, résztvevők, szövegek. Orbán Viktor és a Békemenet pedig hozta is azt, amit vártak tőlük. Az ellenzék megpróbált lépést tartani velük, de egy héttel az előválasztás felszabadító hatású eredményhirdetése után ez most kevésbé sikerült. A Kétfarkú Kutyapárt pedig ha kissé kevesebb sziporkával is, de ismét csak tükröt állított a politikusok elé. A hvg.hu fotósai azt nézték meg, kiket lehetett mindezzel utcára vinni.
Mintegy fél órát beszélt a miniszterelnök október 23-án, a leghosszabb ideig az ellenzéket szapulta, amely szerinte az ördöggel is összefogna és a célja az, hogy Mária kezéből Brüsszel lábai elé tegyék az országot. Gyurcsány nevét egyszer sem mondta ki, csak bukott szocialistaként hivatkozott rá, de azért pár sorozás és brüsszelezés is belefér a beszédbe.
Hiába készült az ElkXrtuk film, csak a Fidesz kemény magját rántja össze – véli Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, aki szerint akkoriban nem volt olyan, aki hiteles értelmezést adott volna az eseményekről, így az azokat "fotelből néző" emberek nyitottak voltak a politikai oldalak által kínált legegyszerűsítő, mitikus magyarázatokra.
Politikai okokból nem lehet feles többséggel érvényteleníteni kétharmados törvényeket – mondta a hvg360-nak Lendvai Ildikó. Az MSZP korábbi elnöke szerint ugyanis nem lehet olyat csinálni, ami halálra hergeli és bizonyos fokon joggal sérti a fél országot. Miért állt be Márki-Zay Péter mögé? Kiktől kellett megtisztítani az MSZP-t? Hol hibázott az ellenzék? Interjú.
A hvg.hu újságírója személyesen is betekintett a Gyurcsány-film kulisszái mögé.
Az EJEB szerint a magyar rendőrség a törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva, feltételezésekre alapozva tiltotta meg a demonstrációt.
A döntés jogerős, a képviselő elleni büntetőper viszont folytatódik.
A kormányközeli intézet szerint Márki-Zay Péter ugyan népszerűbb Karácsony Gergelynél, ám felbukkanása Orbán Viktor híveit is mozgósította.
Értékek nélkül Európa nem tud megújulni – írta a konzervatív Le Figaróban Nicolas Baverez, a Montaigne Intézet igazgató tanácsi tagja.
Élőben közvetítjük a miniszterelnök október 23-ai beszédét a budapesti Erzsébet térről.
A találkozón a migráció mellett az EU jövőjéről is beszélgetnek majd.
Többek között a migrációról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk második napján. Csütörtökön a jogállamiság, a Covid-helyzet és az energiaárak szerepeltek napirenden.
Jogállamiságról, migrációról és energiaáraktól tárgyalnak ma az uniós állam- és kormányfők. Az első ütésváltásokon már túl vagyunk.